Klímaváltozás és Magyarország: mit várhatunk az elkövetkező évtizedekben?

Magyarország nem a tengerpart közelségéből vagy a szélsőséges trópusi éghajlatból fakadó kockázatok miatt sérülékeny klímaszempontból. A fenyegetés máshol rejlik: a Kárpát-medence kontinentális éghajlatán, a Duna és mellékfolyóinak árhullám-érzékenységén, a mezőgazdasági termelés hőség- és aszálykitettségén.

Amit az előrejelzések mutatnak

Az Európai Unió éghajlati programjainak adatai és a hazai Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései szerint Magyarország átlaghőmérséklete a 21. század végéig 2-4 Celsius-fokkal emelkedhet. Ez az átlaghőmérséklet néhány fokos emelkedése drasztikus változásokat hoz a szélsőséges jelenségek gyakorisságában.

Nyarak és hőhullámok

A 35 Celsius-fok feletti hőség napjainak száma már most is emelkedő tendenciát mutat. Az előrejelzések szerint az évszázad közepére az eddig ritkán tapasztalt, egy héten át tartó extrém hőhullámok jóval gyakoribbá válhatnak.

Csapadék és aszály

A változás egyik legfontosabb eleme a csapadék egyenetlen eloszlása. Az éves csapadékmennyiség nem feltétlenül csökken drasztikusan, de egyre inkább extrém eseményekben érkezik: rövid, intenzív záporok és hosszú száraz periódusok váltják egymást.

Árvizek és szélsőséges csapadék

A paradoxon az, hogy Magyarországon egyszerre nőhet az aszály és az árvízkockázat. Az intenzív esőzések a talaj által fel nem vett vizet gyorsan a folyókba juttatják, ami gyors árhullámokat okoz.

Mi a teendő?

Két irány létezik párhuzamosan: kibocsátás-csökkentés (mitigation) és alkalmazkodás (adaptation). Magyarország az Európai Zöld Megállapodás keretein belül vállalt kötelezettségeket a kibocsátások csökkentésére.

A klímaváltozás Magyarország esetében nem jövőbeli fenyegetés. A 2026-os tavaszi aszály, a Balaton vízszintje, a hőhullámok mind ugyanannak a folyamatnak a tünetei.