Mi az a mikroplasztik, és hogyan kerül az ételeinkbe?

Évente körülbelül 1000 tonna mikroplasztik jut az emberi élelmiszerláncba a műanyag csomagolásokból egyedül. Ezek a szemmel nem látható részecskék ott vannak az ivóvízben, a tengeri halakban, a mézben és az asztali sóban. Ha ezt olvasod, szinte biztosan ma már ettél belőlük.

Mit értünk mikroplasztik alatt?

A mikroplasztik fogalma minden olyan műanyag részecskét takar, amelynek átmérője 5 millimétert nem haladja meg. Egy részük eleve ilyen apróra gyártják, más részük nagyobb műanyag tárgyak lassú lebomlásának mellékerméke. A napfény, a hőmérséklet-ingadozás és a mechanikai kopás fokozatosan töri apróbb darabokra a műanyagot, de a folyamat nem ér véget: a darabok tovább aprózódnak, egészen nanométeres méretekig.

Honnan jut a tányérunkra?

Több úton is eljut hozzánk. Az egyik legjelentősebb a csomagolóanyag: ha műanyag tálcán tárolt húst, fóliába csomagolt sajtot vagy PET-palackos vizet fogyasztunk, kis mennyiségű részecske minden egyes esetben az ételbe kerülhet. A másik fontos forrás a mezőgazdaság: a talajban felhalmozódó műanyagrészecskéket a növények gyökéren keresztül is felvehetik.

A tengerek szennyezése miatt a hal, a rák és a kagyló különösen érintett. Becslések szerint egy átlagos európai fogyasztó évente körülbelül 130 milligrammnyi mikro- és nanoműanyagot visz be az ételén keresztül.

Mikrohullámú sütő és műanyag: a legkockázatosabb kombináció

Egy 2026-os Greenpeace-jelentés hívta fel a figyelmet arra, hogy a mikrohullámú sütőben melegített műanyag csomagolású ételek esetén a kibocsátott részecskék száma drasztikusan megemelkedik. A hő felgyorsítja a polimer lebomlást, és az ételbe kerülő részecskéken kívül vegyi anyagok is szabadulhatnak fel.

Mire figyeljünk a konyhában?

Kerüld a műanyag melegítést. Üveg- vagy kerámiaedénybe téve melegítsd az ételt, ne a műanyag csomagolásában.

Válassz csapvizet szűrővel. A palackos víz részecskékben nem feltétlenül kevesebb, mint a szűrt csapvíz.

Figyelj a fóliák és dobozok korára. A régi, karcos műanyag felületek több részecskét bocsátanak ki.

Hosszú távú kép

A kutatások azt mutatják, hogy a mikroplasztik jelenléte az emberi vérben, tüdőben és akár a méhlepényben is kimutatható. Az Európai Unió több fázisban tervezi kivezetni az egyszer használatos műanyagokat, de a már a környezetben lévő részecskék eltakarítása egyelőre megoldatlan kérdés.